levelup.hu

MMO rom�k - h�tt�r

2008-07-10 11:57:31

Az ut�bbi napokban rengeteg t�mad�s �rt engem - Fekete Zsombort -, illetve a level up m�sort is egy a N�pszabads�g napilapban megjelent cikk miatt. N�h�ny helyen, f�rumokon siker�lt elmagyar�znom az elk�pzel�s m�g�tti megfontol�sokat, de sajnos nem minden esetben van erre m�d, lehet�s�g...

A cikkben azt �ll�tottam, hogy a virtu�lis vil�gokban rejl� gazdas�gi potenci�l seg�ts�g�vel hosszabb t�von ak�r olyan t�rsadalmi probl�m�k is orvosolhat�ak, mint a rom�k munkaer�piaci integr�ci�ja.

A f�bb t�mad�si pontok:

1) az MMO gazdas�gok ereje - k�l�n�s tekintettel a farming szab�lyoz�s�ra az elterjedtebb j�t�kok EULA-j�ban,

2) a munkan�lk�liek �s a k�zmunka jogi k�rd�sei,

3) illetve a cig�ny etnikum IKT haszn�lata k�r�l �sszpontosultak.

A m�sodik ponttal nem szeretn�k �rdemben foglalkozni, mivel nem konkr�t programot javasoltam, hanem csak egy �tletet, amelyet tal�n �rdemes megfontolni, kidolgozni.

A f� k�rd�s az, hogy mennyire esik t�vol a val�s�gt�l az MMO-foglalkoztat�s?

Sokan r�gt�n a Blizzard EUL�-j�ra asszoci�lnak, pedig nem ebb�l indultam ki. Nem vagyok WoW j�t�kos. Viszont besz�lgettem a Station Exchange nev� weboldal kital�l�ival, �zemeltet�ivel, akik elmondt�k, hogy mi�rt fontos a Sony Online sz�m�ra a virtu�lis t�rgyak kereskedelme. Hamarabb olvastam a Castronova f�le kutat�sokr�l, mint a farmol�sr�l - �gy azt�n ennek megfelel�en nem az illeg�lis termel�-tev�kenys�geket vettem alapul az �tlet megfogalmaz�sakor, hanem azt az egyszer� t�nyt, hogy az MMO vil�gokban l�tezik fizet�k�pes kereslet a virtu�lis t�rgyak ir�nt.

Tudjuk j�l, mi�rt illeg�lis a farmol�s: 1) mert a jogtalan el�nyszerz�s t�nkrev�gja a j�t�k�lm�nyt, 2) mert a virtu�lis objektumok t�lk�n�lat�val azok �ra cs�kken, az olcs� var�zst�rgyak / karakterek megv�s�rl�s�val pedig a fizet�k�pes felhaszn�l�k j�t�kban t�lt�tt ideje reduk�l�dik le. Ez els�sorban a nyugati t�pus�, havi el�fizet�ses rendszerben m�k�d� MMO-kn�l okoz gondot. A T�vol-Keleti micro-paymentes modell eset�ben a t�rgyak�rt, virtu�lis valut��rt eleve fizetnek az emberek, a felhaszn�l�k egym�s k�zti ad�sv�telei eset�ben (pl. a SOE) pedig tranzakci�s d�jat sz�molnak fel a j�t�k �zemeltet�i.

Joggal mer�l fel a k�rd�s, hogy Eur�p�ban mi�rt nem terjednek az SMS-en, eseti micro-paymenten alapul� MMO-k? A v�lasz egyszer�: a nyugati ember ink�bb az "�tal�nyd�jas" m�dszert kedveli - m�r ami a j�t�kokat illeti. T�ny �s val�, j�magam is ink�bb el�fizetek egy p�rezer forintos online szolg�ltat�sra, mint hogy esetenk�nt p�ty�gjek be 200 Ft-os SMS-eket.

De vajon mi a helyzet a rosszabb k�r�lm�nyek k�zt �l�, h�tr�nyos helyezet� csoportokkal? Innent�l musz�j egy hipotetikus felt�telt �ll�tanom: tudniillik, hogy a cig�nyok k�r�ben igen n�pszer� az SMS cseng�hangok, oper�torlog�k, j�t�kok let�lt�se, vagy �pp az emelt d�jas SMS szavaz�s. Ez sajnos nem kutat�sok �ltal bizony�tott t�ny, csup�n feltev�s. M�gis, az �tletet az adta, hogy tal�n a rom�k fogyaszt�si szok�sai eleve jobban kedveznek a keleti t�pus� MMO-k elterjed�s�nek k�reikben. (F�lre�rt�sek elker�l�se v�gett, nem az SMS alap� modell bevezet�se lenne a c�l, hanem a leg�lis in-game objektumok kereskedelme.)

Hozz� kell tenni, hogy a T�vol-Keleten j�val t�bben j�tszanak MMORPG-kel, mint Eur�p�ban vagy az Egyes�lt �llamokban, s�t t�bb j�t�k is k�sz�l mint n�lunk. Aligha lehetne azt mondani, hogy nincs benn�k piaci modell!

Ha nagyon lebut�tva akarom megfogalmazni, hogy mi hajtja az ilyen virtu�lis tranzakci�kat, akkor az kellene mondanom: a gazdag, de id�hi�nyos j�t�kosok kereslet�nek �s a szeg�ny, de szabadid�ben b�velked� j�t�kosok k�n�lat�nak tal�lkoz�sa. Vagyis a "gazdagok fizetnek a szeg�nyeknek, hogy gyorsabban juthassanak intenz�vebb j�t�k�lm�nyhez". Azok, akik megengedhetik maguknak �gy is �gy is k�ltenek sz�rakoz�sra: jobb esetben sz�nh�zra, k�nyvekre, rosszabb esetben buliz�sra, szerencsej�t�kra, vagy �lvezeti cikkekre. Ha a p�nz�ket MMO-kban k�ltik h�tr�nyos helyzet�ek �ltal biztos�tott szolg�ltat�sokra, azzal gyakorlatilag ugyan�gy hozz�juk juttatj�k a p�nz�ket, mint ha ad�forintokban fizetn�k be az �llamnak, amely azt�n seg�lyek form�j�ban �jraosztja a r�szorul�k k�r�ben - mind�ssze az a k�l�nbs�g, hogy
1) itt nincs �llam, legfeljebb a j�t�k �zemeltet�je, aki leveszi a maga kis haszn�t a tranzakci�kb�l,
2) az "ad�z�" is, �s a "seg�lyezett" is olyan tev�kenys�get �z, amelyben - j� esetben - kedv�t leli. ... Az ad�z� mindenk�pp, de a seg�lyezett is jobban j�r, mint ha k�zmunk�t v�gezne, s kis szerencs�vel ak�r m�g tanulhat is bel�le.

Az MMO-kban megvan a p�nzmozg�sok optimaliz�l�s�nak lehet�s�ge - j�rjon vele j�l a gazdag is, a szeg�ny is, de m�g a j�t�k �zemeltet� is! K�l�nb�z� design eszk�z�kkel - p�ld�ul a virtu�lis objektumok v�gleges "elhaszn�l�d�s�val", vagy nagyobb mennyis�g� virtu�lis p�nz�rt megv�s�rolhat� feature-unlockol�ssal - az online gazdas�g tov�bb �l�nk�thet�, nem is besz�lve az in-game rekl�mokban rejl� lehet�s�gekr�l.

A fentieken t�l az MMO alap� akci�k mellett sz�l az is, hogy az IKT haszn�lattal jav�thatunk a legh�tr�nyosabb helyzet�, beilleszkedni k�ptelen r�tegek �letmin�s�g�n, k�s�rletet tehet�nk egy �j alapon m�k�d� t�rsadalmi integr�ci�ra.

Visszat�rve a gazdas�gi lehet�s�gekre, azt l�tom, hogy az MMO j�t�kosok sz�ma egyre n�vekszik. Az online t�lt�tt id� forintos�that� - b�r nem mindig forintos�tand� - hasznot termel. Nem szeretek j�solni, de hiszem azt, hogy n�h�ny �ven bel�l az MMO-k az offline gazdas�g mellett, vagy azon bel�l �l�, dinamikus �gazatt� n�vik ki magukat, amelyben azok a szerepl�k v�lhatnak igaz�n sikeress�, akik a leghamarabb integr�lj�k a "k�t vil�got".

Let�lt�sek

MMO �s a munkan�lk�lis�g

MMO rom�k - h�tt�r

2008-07-10 11:57:31

Let�lt�sek

Partner oldalak